"...
-Ó AZ ISTENIT!!!!
..."
Mikor meghallották, hogy fent kiabálás van, a jó kedvnek azonnal vége lett. Mindenkinek kitágult a szeme és felrohantak az emeletre, megnézni, hogy mi történt. Nagy aggodalommal indultak fel, hiszen fogalmuk sem volt mi történhetett. Amikor felértek csak azt látták, hogy Márta szobája küszöbénél ül a padlón és a bokáját fogja. Azonnal odasiettek.
-Jól vagy drágám?-kérdezte Klára Mártát.
-Egészen addig jól voltam csuromvizesen is, míg be nem léptem volna a szobámba, ahol elcsúsztam egy víztócsába, ami nem tudom, hogy került ide.-mesélte el Márta a történteket dühösen.
-De mégis hogy került oda az a tócsa?-idegeskedett Klára.
-Ó tudtam, hogy valamit elfelejtettem.-csapott a homlokára Niki.
-Mit felejtettél el Nikolett?-állt csípőre tett kézzel József Nikire nézve.
-Hát...az úgy volt, hogy feltakarítottam Márta szobájába, utána pedig felmostam az emelten, de egy részen nem jó csavartam ki a felmosót és nagyon vizes maradt a padló az ajtó előtt. Mondtam magamba, hogy majd feltörlöm, mikor mindent elpakoltam, de megfeledkeztem róla, s míg mindenhol rendesen felszáradt a padló ezen az egy ponton nem.-mesélte Niki fejét lesütve a bűnét.
-Jajj, kislányom!-fogta fejét Klára elborzadva a hallottaktól.
-Köszönöm szépen drága húgom, hogy ezt megbírtad tenni. Ha eltört a lábam akkor mit csinálunk?-emelte fel hangját Márta felháborodva.
-Csak nem lett semmi baja a lábadnak.-mondta kissé fittyet hányva az egészre Niki.
-Tényleg feltudsz állni?-próbálta felsegíteni Klára lányát, amikor József is odalépett segíteni.
-Áúú!!-Márta alig bírt lábra állni a bokája nagyon fájt, ezért miután besegítették a szobájába lefeküdt az ágyra pihenni.
-Kislányom! Ha holnapra nem javul a lábad, viszünk az ügyeletre.-mondta Klára feszülten.
-Rendben, de nem lesz semmi bajom.-mondta Márta egy ásítással társulva.
-Na jól van, akkor én lemegyek. Jó éjszakát Mártikám!-kívánt jó éjszakát Klára lányának, még mindig kissé feszülten és aggódva.
-Jó éjszakát anya!-mondta Márta és már félig aludt is.
-Hát...az úgy volt, hogy feltakarítottam Márta szobájába, utána pedig felmostam az emelten, de egy részen nem jó csavartam ki a felmosót és nagyon vizes maradt a padló az ajtó előtt. Mondtam magamba, hogy majd feltörlöm, mikor mindent elpakoltam, de megfeledkeztem róla, s míg mindenhol rendesen felszáradt a padló ezen az egy ponton nem.-mesélte Niki fejét lesütve a bűnét.
-Jajj, kislányom!-fogta fejét Klára elborzadva a hallottaktól.
-Köszönöm szépen drága húgom, hogy ezt megbírtad tenni. Ha eltört a lábam akkor mit csinálunk?-emelte fel hangját Márta felháborodva.
-Csak nem lett semmi baja a lábadnak.-mondta kissé fittyet hányva az egészre Niki.
-Tényleg feltudsz állni?-próbálta felsegíteni Klára lányát, amikor József is odalépett segíteni.
-Áúú!!-Márta alig bírt lábra állni a bokája nagyon fájt, ezért miután besegítették a szobájába lefeküdt az ágyra pihenni.
-Kislányom! Ha holnapra nem javul a lábad, viszünk az ügyeletre.-mondta Klára feszülten.
-Rendben, de nem lesz semmi bajom.-mondta Márta egy ásítással társulva.
-Na jól van, akkor én lemegyek. Jó éjszakát Mártikám!-kívánt jó éjszakát Klára lányának, még mindig kissé feszülten és aggódva.
-Jó éjszakát anya!-mondta Márta és már félig aludt is.
Másnap reggel Niki már korán fent volt és az interneten beszélgetett szintén koránkelő barátnőjével Lillával. Niki elmesélte neki, hogy mi történt tegnap este és azon izgultak, hogy ne legyen semmi baja Mártának, mert ha bármi gond is lesz vele, bizony Niki lemarad a koncertről.
"Szegedi Lillus elérhető
Nikolett: Úgyhogy most nem tudom, hogy mi lesz vele, csak imádkozok, hogy ne legyen semmi komoly baja
Lillus: Én is reménykedem benne. Nem szeretnék egyedül lenni a koncerten, úgyhogy én is drukkolok =-)
Nikolett: Még nem ébredtek fel anyáék, viszont anya teljesen ki van, hogy a lánya lábával lesz valami. *gúnyos smile*
Lillus: De mért izgul ennyire anyukád a nővéred lába miatt? Az én lábam is el volt már törve, de anyu nem izgult ennyire. Nővérednek szuper lába van és nem lehet levenni róla a szemet, mert ha egy kis sérülés is van rajta már gond van? :O
Nikolett: Nem tudom. Lehet azért, mert Márta régen táncolt, csak valamiért abbahagyta (ne kérdezd miért nem tudom) és ezért anya Márti lábát mindig óvja és félti. Volt már olyan, hogy megbotlott a papucsomba (*elpirulós smile*) és anya majdnem jelenetet rendezett belőle, pedig Márti is mondta, hogy nincs semmi baja. Ez szerintem egy ilyen fóbia nála. Első szülött kicsi lányának a lábát mindennél jobban óvja és félti. Sose fogom ezt megérteni. *fejvakarós smile*
Lillus: Ú ez most ledöbbentett. Ez nagyon furcsa. Na mindegy. =-) Beszéljünk inkább arról, hogy szerinted milyen dalokat fognak előadni a fiúk szombaton? *izgatott fej*
Nikolett: Húú remélem az összeset! S szerinted Ya Ou-n szemüveg lesz? Annyira jól áll neki. *-*
Lillus: Nem tudom, de remélem, mert az olyan sexy rajta *-* *nyálcsorgatós smile* Amúgy tesód szereti a BTW-t? =-)
Mikor Niki szeretett volna az utolsó kérdésre válaszolni Lillának, hallotta, hogy Klára felkelt.
Nikolett: Nem ='-( Nyálas ficsúroknak tartja őket -.-" *mérges smile* Viszont most megyek, mert anya felébredt. Majd mondom a fejleményeket. Szia! =-)
Lillus: ='-( Kár! Oké. Szia Niki! =-)
Szűcs Nikolett kijelentkezett"
Ezt követően Niki kikapcsolta a gépet és lement a konyhába, ahol édesanyja épp kávét főzött.
-Szia anya!-köszönt Niki édesanyjának.
-Szia kicsim!
-Márti még nem kelt fel?-kérdezte Niki kíváncsiságot mutatva.
-Nem tudom. Szerintem még nem.-válaszolt Klára kissé feszülten.
Fél óra múlva felkelt Márta is és lebicegett az emeltről a konyhába reggelizni.
-Kislányom jól vagy?-rohant oda Klára Mártához.
-Persze, hogy jól vagyok. Mért ne lennék jól?-kérdezte Márta kissé értetlenül.
-De hát bicegsz.-sipítozott Klára.
-Ne jajveszékelj már légyszíves! Nincsen semmi bajom, kicsit fáj a bokám és kész.
-Tényleg elég csúnyán mész Márti.-helyeselte édesanyját Niki.
-Elviszlek a kórházba.-mondta József és felpattant az asztaltól.
-De én nem akarok menni.-mondta Márti dühösebben.
-De jössz. Meg kell néznie orvosnak, hogy nem-e tört el.-erőszakoskodott József.
Mivel Márta látta, hogy a szülők elég feszültek és mindenképpen elakarták őt vinni orvoshoz, így úgy döntött belemegy a dologba és elment édesapjával a kórházba.
Amíg elmentek a kórházba Niki otthon maradt édesanyjával és a Határidő Péntekre csinálta meg a feladatokat, vagyis a napi feladatot. Klárának segített felmosni a nappalit. Miután végzet vele, édesanyja kérésére a teraszt is felmosta, viszont most nagyon figyelt, hogy rendesen kicsavarja a vizes felmosót mind a konyhába, mind pedig a teraszon is. Mikor kész lett mindennel leült a nappaliba, ahol Klára nézte vasárnap reggeli gasztro-blog műsort, így ő is vele együtt nézte.
-Nyami! Milyen fincsi lehet az a süti.-nyalogatta szája szélét Niki a tévét nézve.
-Igen. Viszont azt a tojásfehérje habot, úgy összetörte, hogy soha nem csinál belőle szép süteményt.-kritizálta Klára a műsor gasztro-asszonyát. Niki pedig csak forgatta a szemeit és rázta a fejét édesanyja viselkedésére. Mivel túl sokáig nem bírta, hogy Klára mindegyik rossz lépésnél kritizálja a műsorban fözőt nőt, ezért inkább felment a szobájába és csevegett egy keveset Lillával.
"Szegedi Lillus elérhető
Nikolett: Szia Lillu =-)
Lillus: Szia Niku! ^.^
Nikolett: Mi újság?
Lillus: Jajj semmi, csak anyáék elvitték Szabikát valami gyerekzsúrra, addig ők elmentek vásárolni, én meg most egyedül vagyok itthon Larával. Bár már hívtam őt, hogy jöjjön ide hozzám, de inkább kiment az udvarra szaladgálni és valami egér félét kerget x-)
Nikolett: Haláli egy kutya x-) Bár nekem is lenne egy =-/
Lillus: Egyszer biztos lesz neked is =-) Amúgy hogy van a tesód lába?
Nikolett: Ne is mond! Apa elvitte orvoshoz. *rémült smile*
Lillus: Jujj és ha most komoly baja van a lábának mit csinálsz? =-O
Nikolett: Nem tudom, akkor lemondok a BTW-ről ='-(
Lillus: Dehogy mondasz le! Akkor legfeljebb elintézem, hogy elvigyünk téged is =-D
Nikolett: Aranyos vagy! *-* Nagyon nem akarsz lemondani arról a közös csápolásról, igaz? x-D
Lillus: Naná, hogy nem! x-D Csápoltam én eleget egyedül ByTheWay koncerten, nem volt olyan jó, mintha lett volna társaságom =-D
Nikolett: Azt hiszem megjöttek. Majd írok =-) Szia!
Szűcs Nikolett kijelentkezett"
Nikolett: Azt hiszem megjöttek. Majd írok =-) Szia!
Szűcs Nikolett kijelentkezett"
Niki lement köszönteni nővérét és édesapját nagy kíváncsisággal és izgalommal.
-Sziasztok!-ugrándozott Niki lefele a lépcsőn. Majd megölelte édesapját.
-Na mi volt?-kérdezte Klára aggódva.
-Kificamodott a bokám. Két hétig pihentetni kell.-válaszolt Márta, majd leült a kanapéra.
-S ha bármi gond van vissza kell menni.-folytatta József.
-Akkor hozok drágám neked párnát, amire feltudod tenni a lábad.-serénykedett Klára párnát keresve.
-Anya, nem kell! Nincsen semmi komoly bajom, egyszerűen csak kiment a bokám, majd helyre jön.-forgatta a szemeit Márta.
-Hagyjad Márti. Hagyj gondoskodjon egy kicsit rólad.-kacsintott József egy mosollyal egybekötve. Márta visszamosolygott, megrázta a fejét és hátradőlt a kanapén. Niki pedig felment és tovább csinálta a Határidő Péntekre a feladatot.
Minden szép csendben telt. Niki takarított, József a kertben gyomlálta a virágokat, Klára főzött, Márta pedig pihentette a lábát, bár jobban örült volna annak, ha inkább nem feküdnie kellene, hanem valami hasznosabb dolgot csinálhatna. Viszont édesanyja mindig ránézett, ezért muszáj volt feküdnie és nézte a tévét. Unatkozott és kapcsolgatta a tévét, majd a zene csatornánál megállt, hátha lesz benne valami jó zene. Mivel nem igazán volt olyan zene, ami Márta érdeklődésére válhat, már átakarta kapcsolni a tévét, mikor megszólalt egy zene, amire Niki sikítva lerohant az emeletről a zenét dúdolva.
-Ó, ami bánt engedd el, vagy a lelkedhez tapad...-Niki énekelt és táncolt, miközben a tévét egyre hangosabbra vette.
-Jajj, de örülök neked drága Nikolett.-próbálta Márta túl kiabálni a zenét, de nem igazán jutott el Nikihez a mondat.
-...Élj örök élményekkel, ami mindig megmarad...De a szívünkben ott él a SOSE MÚLÓ NYÁR...tütütütütüüü..ta.tataara-Niki csak táncikált és énekelt, Márta pedig csak a fejét rázta. Miután vége lett a dalnak, amit Niki is énekelt egy ajánló reklám volt a tévében.
-"Lurdy Ház Családi Nap. Gyere és éld át a nyári szünet első közös szombatját a családdal, barátokkal. Egész napos programok kültéren és beltéren egyaránt. Táncvendégek, fellépők és sztárvendégek egész álló nap a színpadon. Vetélkedők, interaktív játékok. Gyere és érezd jól magad a nyári szünet első szombatján. A sztárvendégek között: Oláh Gergő,
Csordás Ákos, Tóth Gabi, Oláh Ibolya, Vastag Tamás és Vastag Csaba, Spoon, MDC és a ByTheWay. Hidd el nem bánod meg ű, ha eljössz. Hozd magaddal családod is. Mert a Lurdy Házzal élmény szórakozni."
-Márti, Márti! Nézd meg!-mutogatott a tévére ugrándozva Niki.
-Jól van látom. Mit csináljak vele? Ha péntekre megcsinálod az összes dolgot, amit mondtam HELYESEN, akkor majd mutogathatod. Addig meg szevasz!-Márta kissé felbőszült Nikire és elküldte őt melegebb éghajlatra. Niki felment duzzogva és csinálta dolgát...
...
Csordás Ákos, Tóth Gabi, Oláh Ibolya, Vastag Tamás és Vastag Csaba, Spoon, MDC és a ByTheWay. Hidd el nem bánod meg ű, ha eljössz. Hozd magaddal családod is. Mert a Lurdy Házzal élmény szórakozni."
-Márti, Márti! Nézd meg!-mutogatott a tévére ugrándozva Niki.
-Jól van látom. Mit csináljak vele? Ha péntekre megcsinálod az összes dolgot, amit mondtam HELYESEN, akkor majd mutogathatod. Addig meg szevasz!-Márta kissé felbőszült Nikire és elküldte őt melegebb éghajlatra. Niki felment duzzogva és csinálta dolgát...
...
Csütörtök este
Csütörtök este a vacsora után mindenki szépen a szobája vagy fürdőszoba felé vette az irányt. Niki a szobájába ment bepipálgatni azokat a feladatokat, amiket ma végzett el, hiszen holnap már péntek. Klára a hálószobába rakosgatta a tiszta ruhákat, Márta a fürdőszobában volt, József pedig várta, hogy végre szabad legyen a fürdőszoba.
Niki már majdnem bepipált minden megcsinált feladatot, kivéve egy párat, szám szerint hármat, amit holnap délelőtt mindenképpen meg kellett csinálnia, hogy nővére elkísérje a koncertre. Mivel már menni szeretett volna fürdeni, de Márta és József is beelőzte őt, így bekapcsolta a laptopot és írt Lillának.
"Szegedi Lillus elérhető
Nikuci: Szia! =-)
Lillus: Szia Niku! Mi újság? =-)
Nikuci: Várom, hogy sorra kerülhessek a fürdésben. Addig meg a Határidő Péntek feladatait pipálgattam, amit elvégeztem =-) Remélem eljön velem a nővérem, mert ha nem mérges leszek.
Lillus: Ha mindent megcsináltál biztos elmegy veled. =-) Amúgy jobban van már a lába?
Nikuci: Igen, legalábbis azt mondta, hogy ő két hétig nem fog feküdni az ágyban egy kis bokaficam miatt. Biztos igaza van. =-) Pláne, hogyha én miattam nem akar ágyba maradni ;-D
Lillus: Niki milyen vagy =-D Na akkor, majd holnap mond, hogy mi a szitu =-D Oksa?
Nikuci: Hát persze! =-D Úgy hallom Márta készen van, megnézem, hogy apa beelőz-e vagy mehetek én fürödni =-D Egy pillanat.
Niki kiment a szobából és megnézte, hogy József bement-e a fürdőszobába. Nagy szerencsétlenségére elfoglalta, ezért visszament a szobájába beszélgetni Lillával.
Nikuci: Visszatértem...Elfoglalta apa a fürdőszobát =-/
Lillus: Szegényke. Most mégis mikor fogsz tudni fürdeni menni? Hajnalban? x-D
Nikuci: Lehet x-D Na inkább lemegyek aztán megnézem, hogy van-e itthon tej =-) Szia! Holnap mondom a fejleményeket!
Nikuci: Lehet x-D Na inkább lemegyek aztán megnézem, hogy van-e itthon tej =-) Szia! Holnap mondom a fejleményeket!
Niki kikapcsolta a gépet és lement a konyhába. Eközben Márta már átöltözött pizsamába és leült az ágyára bekapcsolva tévéjét. Tévé nézés közben a telefonja pirregésére lett figyelmes, megnézte és SMS-t kapott a barátnőjétől, Ritától.
SMS üzenet:
"Márti holnap nem tudnál átjönni hozzám egy kicsit? Fontos dolgot kéne megbeszélnünk.
Puszi,
Rita"
Márta elgondolkodott, hogy milyen fontos dologról szeretne beszélni vele Rita. Több dolog is megfordult a fejében.
Márta gondolatai:
Márta elgondolkodott, hogy milyen fontos dologról szeretne beszélni vele Rita. Több dolog is megfordult a fejében.
Márta gondolatai:
Mi lehet neki olyan fontos, amit minél gyorsabban meg kell beszélnünk? Talán Vivivel van valami baj? Esetleg vele? Vagy bepasizott? Vagy...Ó istenem csak ezt ne!!!
Szép lassan vége lett a csütörtöki nap. Márta már aludt, Klára és József tévét néztek, Niki pedig sikeresen végzett a fürdéssel, hisz nehezen, de ő is bejutott a fürdőszobába.
Másnap reggel Klára és József már korán felkeltek. József kiment az udvarra és meglocsolta a virágokat, Klára pedig összedobott egy kicsi reggelit. Mikor Niki felkelt fél nyolc volt, így úgy döntött még visszafekszik egy kicsit, ezután aludt még fél órát. Márta nyolckor kelt és mikor kinyitotta szemeit rájött, hogy megbeszélte Ritával, hogy átmegy hozzá. Viszont akadt egy kis gond. Ugyanis Márta nem szívesen ment volna Dunaharasztira busszal ráadásul egy csomó időt is kellene várnia a buszokra oda és vissza. Ezért miután felöltözött kiscica üzemmódba váltott és lent édesapjához kezdett bújni, hízelegni.
-Apucí!-ölelte át Márta édesapját bújva.
-Jó reggelt Mártika!-köszönt József Mártának.-Mit szeretnél életem?-József egyből kiszúrta, hogy lánya akar tőle valamit, hiszen csak akkor szokott, így viselkedni Márta.
-Hát..Rita tegnap este írt egy sms-t, hogy át kéne menjek hozzá, de a buszra nem szeretnék várni oda is és vissza is, ezért úgy gondoltam, hogy autóval mennék. Elvihetem a kocsit?-nézett Márta bociszemekkel édesapjára.
-Hmmm..csak azért adom oda a kocsit, mert ilyen szép szemekkel és szépen kérted. Meg azért, mert te tudsz vezetni. Nikinek nem fogom odaadni.-egyezett bele József és egy mosolyt ejtett a mondata végére.
-HÉÉÉ!!-bőszült fel Niki a háttérben.
-Nagyon szépen köszönöm apa! Szeretlek!-ölelte meg Márta Józsefet és rohant volna el, de még visszanézett.-Ja, és bízhatsz bennem, nem lesz az autónak semmi baja.-kacsintott egyet és már ment is tovább felrohanva az emeletre.
-Óvatosan Márti! Vigyázz a lábadra!-kiabálta utána Klára.
Miután Márta felment az emeletre írt Ritának, hogy perceken belül elindul felé. Így is tett kiállt az autóval és elindult Dunaharaszti irányába, Szigethalom felé. Az út közben eszébe jutott, hogy ma délutánra ellenőrzést tervezett be Nikinél, ami a feltétel, hogy elmegy vele a Lurdy Házba. Ezután azon morfondírozott, hogy mi miatt is kell mennie húgával a Lurdy Házba. Majd miután erre is rájött, majdnem elütött egy mókuskát, mert eszébe jutott egy bizonyos személy. Egy bizonyos személy, akivel régen nagyon jóba volt...
...
A mókuska szerencsére megúszta és Márta is megúszta a dolgot pár dudaszóval. Ezt követő tíz percben nem gondolkozott, csak figyelte az utat, hogy véletlen se történjen semmi tragédia az úton.
Mikor megérkezett és a ház elé állt az autóval, akkor Rita már a kapuban várta.
-Szia Mártika!-ugrott Rita Márta nyakába a nevét mondva.
-Szia Ritus! Mi újság?-köszönt Márta Ritának, majd megölelte.
-Gyere menjünk be. Nagyon meleg van ide kint.-invitálta be Rita Mártit.
Bementek a házba, ahol Rita két éves kislánya Vivien játszott a nappaliban a pónijaival. Rita nagy örömére ugyanis az egész szőnyeg telítve volt kisebb és nagyobb plüssökkel és műanyag pónilovakkal.
-Vivike! Hányszor mondtam, hogy a pónilovaidat ne hord szét a szőnyegen, mert utána meg ott hagyod és rálépünk Marci pónira, utána meg hisztizel.-Rita nagyon mérges lett lányára, mikor látta, hogy a szőnyeg tele van eldobált játékokkal. Összébb rakta a játékhalmot, majd Vivikét bevitte a szobájába aludni. Miután sikerült elaltatni, visszajött Mártihoz, közben ő összerakta a pónihegyet a ládába.
-Jajj, köszönöm szépen! Ahogy kezd nőni egyre hisztisebb lesz ez a lány.-törölte meg homlokát Rita.
-Van ilyen.-mosolygott Márta.
-Amúgy hogy vagy? Nem volt dugó ide fele jövet?-kérdezte Rita.
-Aránylag jól vagyok. Most már a lábam is kezd javulni, bár anya egyfolytában ki van, hogy megfogom erőltetni, de ő már csak ilyen.-mesélte Márta.
-Hát egy anya már csak ilyen.-kacsintott Rita.
-Igen. De hol kellett volna dugónak lennie? Mert egész úton nem volt egy dugó sem. Taksonynál álltam kicsit a busz mögött, de amúgy semmi nem volt.
-Mért álltál a busz mögött Taksonynál?-Rita szemei kinyíltak és csodálkozva bámult Mártára.
-Mert valami okos kitalálta, hogy ő a busz előtt akar kitolatni a parkolóból és bénázott.
-Ja értem.
-Ezen kívül majdnem elütöttem egy mókust és hátulról belém akartak jönni, de semmi más nem volt.-mesélte tovább Márta teljes nyugodtsággal.
-Micsoda? Majdnem elütöttél egy mókust és beléd akartak menni?-Rita óriás szemekkel nézett Mártára és nem hitte el a hallottakat.
-Aha.-bólogatott Márta.
-Úristen! De eléd ugrott a mókus vagy miért?-kérdezősködött Rita.
-Átfutott az úton. Meg közben gondolkodtam is és ezért is lehet, hogy nem vettem észre, mikor nagyot fékeztem.
-Ja értem. Min gondolkoztál annyira, hogy vész fékezned kell?-kérdezte Rita türelmetlen kíváncsisággal.
-Elkezdtem gondolkozni, hogy ma ellenőriznem kell a húgom összes feladatát, amit adtam neki.-kezdte mesélni Márta Ritának a történetet.-Azután valahogy eszembe jutott, hogy holnap el kell majd menjek vele a Lurdy Házba, de nem tudtam, hogy milyen esemény miatt. Majd végül rájöttem és eszembe jutott..-erre a beszélgetésre később még visszatérünk.
...
-Azta. Nem semmi.-ámuldozott Rita a hallottaktól.
-Igen. Na de azért jöttem el ilyen expedícióval hozzád, hogy beszéljünk valami fontosról. Mi lenne az a nagyon fontos megbeszélni valónk?-váltott témát Márta.
-Ja igen.-eszmélt fel Rita.-Szóval, kb. öt hete laktok Halásztelken, igaz?
-Igen. Miért?
-Na, és három héttel ezelőtt eljöttél velem egy buliba, ahol végül ott hagytál engem.
-Ja, amikor berúgtál és vonaglottál az asztalon?-kérdezett rá Márta Rita mondatára.
-Vonaglottam is?-nyitotta nagyra Rita szemeit a csodálkozástól.
-Hogy ne, azért hagytalak ott.-mosolygott Márta.
-Na mindegy. Szóval ezen a bulin megismerkedtem egy sráccal és nagyon jóba lettünk. A buli után többször is találkoztunk és nem rég azt mondta, hogy legyek a barátnője.-mesélte Rita.
-Na ne!-Márta csak csodálkozó tekintettel tudott nézni Ritára.
-Na de! És múlt héten meg kellett volna jönnie a női bajomnak, de...nem jött...-Rita kicsit csuklott a mondandója közben, majd mikor elmondta az utolsó két szót Márta felpattant a helyéről.
-MICSODA??? Na ne!! Rita nem vagy normális komolyan mondom.-s kitört belőle, amit ülve nem tudott volna elmondani.
-De ez véletlen volt, ráadásul amikor megtörtént a dolog nem is voltunk józanok.-próbált magyarázkodni Rita.
-De nem érdekel a magyarázatod, épp ez a gond, hogy nem voltál magadnál. Így is egy folytában amiatt nyavalyogsz, hogy Vivikét se tudod rendesen nevelni. Vagy majd akivel összeálltál kufircolni, az majd gondolod felneveli a gyereket, amit megcsinált neked.-Márta teljesen kitört önmagából, így Rita nem sokszor látta őt, sőt nagyon mások se.
-De...
-Rita nincs de. Már elegem van a sok de szóból. Inkább figyelnél egy kicsit jobban arra, hogy bulikon nem iszod földig magad és bújsz vadidegennel ágyba. Na szervusz!-mérge után Márta megfogta a holmiját és kiment, az autójába beszállt, beindította a motort, s már el is ment egyenesen haza fele.
Pechére Szigethalmon egy baleset és a hév miatt állnia kellett. Mikor fél óra múlva elindult a sor Márta Halásztelek felé vette az irányt. Már a halásztelki kanyarnál tartott, amikor egy seregnyi lányt vett észre, akik egy szürke kocsi után loholtak. Ám a lányok közt ott szaladtak Nikiék is. Márta nem értette, hogy mit keresnek ott a csajok. Mivel látta, hogy a szürke autó megáll a pékségnél, ezért ő is így tett, kiszállt az autóból és bement a pékségbe, ahol egy nagydarab fickó beszélt az eladónővel.
-Jajj, köszönöm szépen! Ahogy kezd nőni egyre hisztisebb lesz ez a lány.-törölte meg homlokát Rita.
-Van ilyen.-mosolygott Márta.
-Amúgy hogy vagy? Nem volt dugó ide fele jövet?-kérdezte Rita.
-Aránylag jól vagyok. Most már a lábam is kezd javulni, bár anya egyfolytában ki van, hogy megfogom erőltetni, de ő már csak ilyen.-mesélte Márta.
-Hát egy anya már csak ilyen.-kacsintott Rita.
-Igen. De hol kellett volna dugónak lennie? Mert egész úton nem volt egy dugó sem. Taksonynál álltam kicsit a busz mögött, de amúgy semmi nem volt.
-Mért álltál a busz mögött Taksonynál?-Rita szemei kinyíltak és csodálkozva bámult Mártára.
-Mert valami okos kitalálta, hogy ő a busz előtt akar kitolatni a parkolóból és bénázott.
-Ja értem.
-Ezen kívül majdnem elütöttem egy mókust és hátulról belém akartak jönni, de semmi más nem volt.-mesélte tovább Márta teljes nyugodtsággal.
-Micsoda? Majdnem elütöttél egy mókust és beléd akartak menni?-Rita óriás szemekkel nézett Mártára és nem hitte el a hallottakat.
-Aha.-bólogatott Márta.
-Úristen! De eléd ugrott a mókus vagy miért?-kérdezősködött Rita.
-Átfutott az úton. Meg közben gondolkodtam is és ezért is lehet, hogy nem vettem észre, mikor nagyot fékeztem.
-Ja értem. Min gondolkoztál annyira, hogy vész fékezned kell?-kérdezte Rita türelmetlen kíváncsisággal.
-Elkezdtem gondolkozni, hogy ma ellenőriznem kell a húgom összes feladatát, amit adtam neki.-kezdte mesélni Márta Ritának a történetet.-Azután valahogy eszembe jutott, hogy holnap el kell majd menjek vele a Lurdy Házba, de nem tudtam, hogy milyen esemény miatt. Majd végül rájöttem és eszembe jutott..-erre a beszélgetésre később még visszatérünk.
...
-Azta. Nem semmi.-ámuldozott Rita a hallottaktól.
-Igen. Na de azért jöttem el ilyen expedícióval hozzád, hogy beszéljünk valami fontosról. Mi lenne az a nagyon fontos megbeszélni valónk?-váltott témát Márta.
-Ja igen.-eszmélt fel Rita.-Szóval, kb. öt hete laktok Halásztelken, igaz?
-Igen. Miért?
-Na, és három héttel ezelőtt eljöttél velem egy buliba, ahol végül ott hagytál engem.
-Ja, amikor berúgtál és vonaglottál az asztalon?-kérdezett rá Márta Rita mondatára.
-Vonaglottam is?-nyitotta nagyra Rita szemeit a csodálkozástól.
-Hogy ne, azért hagytalak ott.-mosolygott Márta.
-Na mindegy. Szóval ezen a bulin megismerkedtem egy sráccal és nagyon jóba lettünk. A buli után többször is találkoztunk és nem rég azt mondta, hogy legyek a barátnője.-mesélte Rita.
-Na ne!-Márta csak csodálkozó tekintettel tudott nézni Ritára.
-Na de! És múlt héten meg kellett volna jönnie a női bajomnak, de...nem jött...-Rita kicsit csuklott a mondandója közben, majd mikor elmondta az utolsó két szót Márta felpattant a helyéről.
-MICSODA??? Na ne!! Rita nem vagy normális komolyan mondom.-s kitört belőle, amit ülve nem tudott volna elmondani.
-De ez véletlen volt, ráadásul amikor megtörtént a dolog nem is voltunk józanok.-próbált magyarázkodni Rita.
-De nem érdekel a magyarázatod, épp ez a gond, hogy nem voltál magadnál. Így is egy folytában amiatt nyavalyogsz, hogy Vivikét se tudod rendesen nevelni. Vagy majd akivel összeálltál kufircolni, az majd gondolod felneveli a gyereket, amit megcsinált neked.-Márta teljesen kitört önmagából, így Rita nem sokszor látta őt, sőt nagyon mások se.
-De...
-Rita nincs de. Már elegem van a sok de szóból. Inkább figyelnél egy kicsit jobban arra, hogy bulikon nem iszod földig magad és bújsz vadidegennel ágyba. Na szervusz!-mérge után Márta megfogta a holmiját és kiment, az autójába beszállt, beindította a motort, s már el is ment egyenesen haza fele.
Pechére Szigethalmon egy baleset és a hév miatt állnia kellett. Mikor fél óra múlva elindult a sor Márta Halásztelek felé vette az irányt. Már a halásztelki kanyarnál tartott, amikor egy seregnyi lányt vett észre, akik egy szürke kocsi után loholtak. Ám a lányok közt ott szaladtak Nikiék is. Márta nem értette, hogy mit keresnek ott a csajok. Mivel látta, hogy a szürke autó megáll a pékségnél, ezért ő is így tett, kiszállt az autóból és bement a pékségbe, ahol egy nagydarab fickó beszélt az eladónővel.
-Rendben, köszönöm szépen. Csókolom!-majd pár darab papír zacskós péksüteménnyel távozott és a lány tömegen átevickélve a szürke autóba beszállt, majd elhajtottak, a lányok pedig követték. Márta csak nézett, majd az eladónő felé fordult.
-Szia! Mit adhatok?
-Hello! Négy sajtos pogácsát kérek szépen.
-Tessèk! Más valamit adhatok esetleg?
-Nem, köszönöm szépen. Mi volt ez a nagy roham itt az út mellett végig a jàrdán? Azt hiszem a bölcsődénél jöttek kifelé.
-Hú, nem tudom. Én is most láttam őket. Lehet, hogy valami együttes.-találgatott az eladónő.
-Lehet.-húzta el száját Márta.-Na mindegy.-Márta fizetett, majd megköszönte és beszállt az autójába, majd hazament. Mikor hazaért édesapja a kapuba állt.
-Szia apa!-köszönt Márta.
-Szia Márti! Elvihetem az autót vagy még mész valahova?-kérdezte József Mártát.
-Vidd nyugodtan, én ma már nem megyek sehova.-ejtett egy röpke mosolyt Márta.
-Köszönöm szépen kicsim. Anya a konyhába kotyvaszt valamit.-szállt be József az autóba és félig beszállva mondta a lányának.
-Kotyvaszt? Anya nem szokott kotyvasztani.-nézett kérdően Márta.
-Kipróbál valami új receptet és mindenfélét összedobál egy tálba, összeturmixolja, majd berakja a sütőbe. Vigyázz nehogy felgyújtsa a házat!-hadarta József, majd bepattant az autóba és elment. Márta bement a házba és egy nagy recsegést hallott a konyhából.
-Úr isten mi történt itt?-szaladt a konyhába Márta kétségbeesetten. A konyhában nagy füst volt és a füst jelző is bekapcsolt, ugyanis Klára a kotyvalékból egy kémiai robbanóanyagot kreált anélkül, hogy kitervelte volna.
-Csak tonhalas rakott kelt szerettem volna készíteni, de egy új sajátos módszerrel és egyszer csak felrobbant.-köhécselt Klára.
-Anya, a rakott keltet berakod a sütőbe és megsül, nem kell még párolni meg kotyvasztani.-rakta kezét orra elé Márta, mert nem csak füstös volt a levegő a konyhában, de büdös is.
-De ez egy új módszerrel készített rakott kel lett volna.-mondta Klára kissé elszomorodva.
-Tudod mit, most inkább menj és pihenj egy kicsit még itt rendet rakok.-ölelte át Márta édesanyját.
-Rendben.-bólogatott Klára és bement a nappaliba lepihenni.
-Aztán utána meséld majd el, hogy Niki hova ment, mert egy nagy tömeg lány csapat üldözött egy szürke autót, Nikolett és a barátnője, Lilla is ott voltak.-mondta Klára után Márta az esetet teljes nyugodtsággal.
-Mi csoda?-fordult vissza Klára kitárt szemekkel.
-Na menj pihenni, majd elmondom.-Márta elkezdett pakolni a konyhában. 20 perc alatt végzett, majd bement a szobába édesanyjához.
-Na hogy volt ez a szürke autós dolog?-kérdezte Klára kíváncsian.
-Jövök haza és a város elején a kanyarnál hallom, hogy valahol sikítoznak, először megijedtem, majd látom, hogy az Óvoda utcából fut ki tömérdek lány és egy szürke kisbusz után futnak. Valamit kiabáltak is, de azt nem értettem pontosan, ezt követően a szürke autó megállt a pékségnél ekkor láttam meg, hogy Niki és Lilla is ott loholnak a tömegben. Gondoltam én is megállok a pékségnél, gyorsan bementem és ott volt egy férfi, aki egy pár péksüteményt vet, majd kiment a boltból és beszállt a szürke autóba, majd elmentek. Ezt követően megkérdeztem az eladót, hogy nem-e tud valamit erről a lány tömegről, akik időközben az autó után indultak. Azt mondta, hogy nem tud semmit, ő is akkor látta a tömeget, mikor beértem a pékségbe. Ezután vettem négy darab pogácsát, majd hazajöttem és apa elvitte a kocsit.-mesélte el a történteket Márta Klárának, aki óriási kíváncsisággal figyelte, amit a lánya mond.
-És Nikiék is ott voltak a lány tömegbe?-kérdezett vissza Klára.
-Igen, ott futottak,először felakartam őket venni, de nagyon el voltak foglalva.
-Hmmm, nem tudom hova mehettek, mert miután reggel elmentél utána ő körülbelül egy fél órával később elment. Azt mondta a parkba megy.
-Hát jól van mindegy. De ötre haza kell érnie, mert Határidő Péntek van.-mosolygott és kacsintott édesanyjára Márta.
-Ja igen. Csak okosan tanárnő!-kacsintott kuncogva Klára. Márta felment a szobájába és elővett egy lapot, amin a középiskolás kötelező olvasmányok listája szerepelt....
Már délután fél öt volt, Márti már elővette az ellenőrzőlapját, amit direkt erre a fontos napra készített el. Felvett egy fehér orvosi köpenyt,és egy fehér kesztyűt,mellé felvette a szemüvegét, majd elindult hivatalos járással lefelé. Lent már Nikolett és egy tanú, azaz Klára várták őt. Mikor leért Nikire nézett és azt mondta:
-Nos Nikolett, felkészült az ellenőrzésre?-s közben az ellenőrzőlapjára írt fel valamit.
-Igen.-Niki bólintott, majd elindultak a konyha irányába. Szépen ragyogott, minden a helyén volt. Márta pipált. Tovább álltak és kimentek a teraszra. Márta leguggolt és hófehér kesztyűjével végig simította a padlót. Erre-arra rázogatta a fejét, Niki pedig nagyon izgult. Egy félrehúzott száj mimikával Márta ezt is kipipálta. Ezt követte az emelet. Először a fürdőszobával kezdték az ellenőrzést. Itt is végig nézett mindent Márta, majd belebújt kis lapjába, s ráírt valamit. Utána az akváriumok jöttek. A folyosón levő akváriummal kezdte. Levette a tetejét és megnézte a kiszedővel, hogy nem nyálkás-e a víz. Majd a halak éhségét vizsgálta meg, azzal, hogy szórt be egy apró eledelt nekik. Mikor végzett ismét a lapját fürkészte. Ezeket a műveleteket végezte el a két szobában is, ahol található akvárium. Végül Nikolett szobáját ellenőrizte, gyorsan végig ment rajta, majd a lapra írt fel valamit. Ekkor végeztek a Határidő Péntek utolsó ellenőrzési pontjával is. Viszont itt még nem ért végett teljesen a dolog. Márta ugyanis a tanú felé fordult.
-Tisztelt Tanú! Kérem válaszoljon két röpke kérdésre, rendben?
-Rendben.-egyezett bele Klára a kérdésekre.
-Jó. Szóval...Nikolett minden olyan feladatot megoldott, amin most végig mentünk? Kérem az igazat mondja el!
-Igen.
-Biztos?
-Biztos!
-Következő kérdés: Nikolett jól viselkedett ebben az egy hetes intervallumban?
-Nagyából igen.-kacsintott Klára Nikire. Márta pedig a papírjára írt valamit.
-Köszönöm szépen a válaszokat!-megköszönte Márta a válaszadást, majd elindultak a földszintre. Niki már teljes izgalomba volt, hiszen ezen múlt, hogy elmehet-e vagy sem.
Márta vett egy nagy lélegzetet, majd intéssel kérte Nikiéket, hogy üljenek le.
-Szóval..-kezdte az elemzést Márta.-Úgy vettem észre, hogy ahhoz képest, amit vártam, annál egy kicsivel jobb lett az eredmény.-az utolsó mondatrésznél Niki felordított egy "Ez-az"-t. Márta pedig csak nézett rá.-Annyira ne örüljön Nikolett!-ekkor Niki megszeppent és visszament az első fázisába.-Ott tartottam, hogy a vártnál jobb eredménnyel szembesültem, viszont amit ma láttam előfordulhat, hogy nem igazán érdemelné meg, hogy elmenjek magával.-Niki csak nézett, hogy miről van szó, Mártának pedig csípőre volt téve a keze.
-Mi? Mit csináltam ma?-kérdezte Niki egy kissé felháborodva.
-Egy tömérdek lánnyal együtt futottatok Lillával egy szürke kisbusz után.-Márta szembesítette a dolgokkal Nikit, aki kicsit összébb húzta magát.-Úgyhogy nem tudom, hogy elmenjek-e veled arra az eseményre.-gondolkozott Márta.-Milyen közlekedési móddal gondoltad, hogy menjünk?-kérdezte Márta Nikitől, miközben már kigondolt valamit.
-Hát..én úgy gondoltam, hogy apa úgyis megy dolgozni nyolckor, akkor elmegyünk vele és kitesz a Lurdy Háznál minket.-mondta Niki bociszemekkel nézve.
-Na nem!!! Hányra kéne odamennünk?
-Kilenc és fél tíz között.
-Oké! Akkor van egy nagyszerű ötletem. Reggel felkelünk hét óra előtt körülbelül tízperccel, tehát 6 óra 50-kor és szépen felöltözünk megreggelizünk, majd kimegyünk a buszmegállóba és a 7 óra 40 perckor jövőbuszra felszállunk, ami Csepelre megy. Csepelen átszállunk a hévre, megyünk két megállót, majd átszállunk a villamosra, ott megyünk három megállót és TÁDÁÁM ott is vagyunk a Lurdy Háznál. Na ez így megfelel? Negatív válaszadást nem fogadok el!-vázolta fel tervét Márta, ám Nikinek nem igazán tetszett.
-Muszáj busszal menni?-kérdezte nyafogva.
-Muszáj vagy különben nem megyek el veled és itthon maradsz.-vágott egy gúnyos vigyort Márta Niki szemébe.
-Oké.-egyezett bele nyafogva Niki.
-Akkor holnap reggel hat óra ötven percre állítsd ébresztőórádat.-mondta Niki után Márta.
-Igenis!-Niki visszakiabálta Mártának, majd cammogva elindult felfele, de félúton rájött, hogy nővére elmegy vele a koncertre és már nem igen érdekelte, hogy tömegközlekedéssel kell menniük. Ekkor szökdécselve ment felfele a lépcsőn.
...
Másnap reggel minden a tervek szerint haladt, felkeltek, felöltöztek, megreggeliztek, majd összepakolták cuccaikat és elindultak a buszmegállóba. Mikor a buszmegállóba értek az óra 8:32-t mutatott, így még sokat kellett várniuk a buszra. Niki leült a padra, s mellé leült nővére is. Ekkor Márta elmondta Nikinek a szabályokat.
-Niki, mivel eljöttem veled, ezért vannak szabályok is. Nincs sok, csak három, de azokat jó lenne, ha be is tartanád te is és a barátnőd is, úgyhogy majd neki is elmondom. Első és legfontosabb szabály: szó nélkül nem mentek el sehova, mielőtt elmentek bárhova is odajössz és szólsz nekem, hogy merre vagytok. Második szabály: a telefonod legyen felhangosítva és olyan helyre rakd, ahol megérzed, ha rezeg, csörög. Harmadik szabály: ne legyetek elszállva magatoktól, ha a színpadnál vagytok másokat is engedjetek oda.-mire elmondta a szabályokat Márta, addigra megérkezett a busz is. Mártának volt bérlete, Nikinek pedig vett egy diákjegyet, megköszönték, majd kerestek egy ülőhelyet, szerencséjükre nem voltak sokan a buszon, így letudtak ülni.
-Ez a bácsi olyan morcosan nézett rám.-súgta sértődötten Niki Mártának.
-Nem is igaz. Olyan aranyos volt.
-De rám akkor is morcosan nézett,-vágta be a durcát Niki.
-Nikolett fejezd be, mert akkor szólok neki, hogy rakjon ki téged.
-Jól van na. Abbahagyom.
...
...
...
-Szia apa!-köszönt Márta.
-Szia Márti! Elvihetem az autót vagy még mész valahova?-kérdezte József Mártát.
-Vidd nyugodtan, én ma már nem megyek sehova.-ejtett egy röpke mosolyt Márta.
-Köszönöm szépen kicsim. Anya a konyhába kotyvaszt valamit.-szállt be József az autóba és félig beszállva mondta a lányának.
-Kotyvaszt? Anya nem szokott kotyvasztani.-nézett kérdően Márta.
-Kipróbál valami új receptet és mindenfélét összedobál egy tálba, összeturmixolja, majd berakja a sütőbe. Vigyázz nehogy felgyújtsa a házat!-hadarta József, majd bepattant az autóba és elment. Márta bement a házba és egy nagy recsegést hallott a konyhából.
-Úr isten mi történt itt?-szaladt a konyhába Márta kétségbeesetten. A konyhában nagy füst volt és a füst jelző is bekapcsolt, ugyanis Klára a kotyvalékból egy kémiai robbanóanyagot kreált anélkül, hogy kitervelte volna.
-Csak tonhalas rakott kelt szerettem volna készíteni, de egy új sajátos módszerrel és egyszer csak felrobbant.-köhécselt Klára.
-Anya, a rakott keltet berakod a sütőbe és megsül, nem kell még párolni meg kotyvasztani.-rakta kezét orra elé Márta, mert nem csak füstös volt a levegő a konyhában, de büdös is.
-De ez egy új módszerrel készített rakott kel lett volna.-mondta Klára kissé elszomorodva.
-Tudod mit, most inkább menj és pihenj egy kicsit még itt rendet rakok.-ölelte át Márta édesanyját.
-Rendben.-bólogatott Klára és bement a nappaliba lepihenni.
-Aztán utána meséld majd el, hogy Niki hova ment, mert egy nagy tömeg lány csapat üldözött egy szürke autót, Nikolett és a barátnője, Lilla is ott voltak.-mondta Klára után Márta az esetet teljes nyugodtsággal.
-Mi csoda?-fordult vissza Klára kitárt szemekkel.
-Na menj pihenni, majd elmondom.-Márta elkezdett pakolni a konyhában. 20 perc alatt végzett, majd bement a szobába édesanyjához.
-Na hogy volt ez a szürke autós dolog?-kérdezte Klára kíváncsian.
-Jövök haza és a város elején a kanyarnál hallom, hogy valahol sikítoznak, először megijedtem, majd látom, hogy az Óvoda utcából fut ki tömérdek lány és egy szürke kisbusz után futnak. Valamit kiabáltak is, de azt nem értettem pontosan, ezt követően a szürke autó megállt a pékségnél ekkor láttam meg, hogy Niki és Lilla is ott loholnak a tömegben. Gondoltam én is megállok a pékségnél, gyorsan bementem és ott volt egy férfi, aki egy pár péksüteményt vet, majd kiment a boltból és beszállt a szürke autóba, majd elmentek. Ezt követően megkérdeztem az eladót, hogy nem-e tud valamit erről a lány tömegről, akik időközben az autó után indultak. Azt mondta, hogy nem tud semmit, ő is akkor látta a tömeget, mikor beértem a pékségbe. Ezután vettem négy darab pogácsát, majd hazajöttem és apa elvitte a kocsit.-mesélte el a történteket Márta Klárának, aki óriási kíváncsisággal figyelte, amit a lánya mond.
-És Nikiék is ott voltak a lány tömegbe?-kérdezett vissza Klára.
-Igen, ott futottak,először felakartam őket venni, de nagyon el voltak foglalva.
-Hmmm, nem tudom hova mehettek, mert miután reggel elmentél utána ő körülbelül egy fél órával később elment. Azt mondta a parkba megy.
-Hát jól van mindegy. De ötre haza kell érnie, mert Határidő Péntek van.-mosolygott és kacsintott édesanyjára Márta.
-Ja igen. Csak okosan tanárnő!-kacsintott kuncogva Klára. Márta felment a szobájába és elővett egy lapot, amin a középiskolás kötelező olvasmányok listája szerepelt....
Már délután fél öt volt, Márti már elővette az ellenőrzőlapját, amit direkt erre a fontos napra készített el. Felvett egy fehér orvosi köpenyt,és egy fehér kesztyűt,mellé felvette a szemüvegét, majd elindult hivatalos járással lefelé. Lent már Nikolett és egy tanú, azaz Klára várták őt. Mikor leért Nikire nézett és azt mondta:
-Nos Nikolett, felkészült az ellenőrzésre?-s közben az ellenőrzőlapjára írt fel valamit.
-Igen.-Niki bólintott, majd elindultak a konyha irányába. Szépen ragyogott, minden a helyén volt. Márta pipált. Tovább álltak és kimentek a teraszra. Márta leguggolt és hófehér kesztyűjével végig simította a padlót. Erre-arra rázogatta a fejét, Niki pedig nagyon izgult. Egy félrehúzott száj mimikával Márta ezt is kipipálta. Ezt követte az emelet. Először a fürdőszobával kezdték az ellenőrzést. Itt is végig nézett mindent Márta, majd belebújt kis lapjába, s ráírt valamit. Utána az akváriumok jöttek. A folyosón levő akváriummal kezdte. Levette a tetejét és megnézte a kiszedővel, hogy nem nyálkás-e a víz. Majd a halak éhségét vizsgálta meg, azzal, hogy szórt be egy apró eledelt nekik. Mikor végzett ismét a lapját fürkészte. Ezeket a műveleteket végezte el a két szobában is, ahol található akvárium. Végül Nikolett szobáját ellenőrizte, gyorsan végig ment rajta, majd a lapra írt fel valamit. Ekkor végeztek a Határidő Péntek utolsó ellenőrzési pontjával is. Viszont itt még nem ért végett teljesen a dolog. Márta ugyanis a tanú felé fordult.
-Tisztelt Tanú! Kérem válaszoljon két röpke kérdésre, rendben?
-Rendben.-egyezett bele Klára a kérdésekre.
-Jó. Szóval...Nikolett minden olyan feladatot megoldott, amin most végig mentünk? Kérem az igazat mondja el!
-Igen.
-Biztos?
-Biztos!
-Következő kérdés: Nikolett jól viselkedett ebben az egy hetes intervallumban?
-Nagyából igen.-kacsintott Klára Nikire. Márta pedig a papírjára írt valamit.
-Köszönöm szépen a válaszokat!-megköszönte Márta a válaszadást, majd elindultak a földszintre. Niki már teljes izgalomba volt, hiszen ezen múlt, hogy elmehet-e vagy sem.
Márta vett egy nagy lélegzetet, majd intéssel kérte Nikiéket, hogy üljenek le.
-Szóval..-kezdte az elemzést Márta.-Úgy vettem észre, hogy ahhoz képest, amit vártam, annál egy kicsivel jobb lett az eredmény.-az utolsó mondatrésznél Niki felordított egy "Ez-az"-t. Márta pedig csak nézett rá.-Annyira ne örüljön Nikolett!-ekkor Niki megszeppent és visszament az első fázisába.-Ott tartottam, hogy a vártnál jobb eredménnyel szembesültem, viszont amit ma láttam előfordulhat, hogy nem igazán érdemelné meg, hogy elmenjek magával.-Niki csak nézett, hogy miről van szó, Mártának pedig csípőre volt téve a keze.
-Mi? Mit csináltam ma?-kérdezte Niki egy kissé felháborodva.
-Egy tömérdek lánnyal együtt futottatok Lillával egy szürke kisbusz után.-Márta szembesítette a dolgokkal Nikit, aki kicsit összébb húzta magát.-Úgyhogy nem tudom, hogy elmenjek-e veled arra az eseményre.-gondolkozott Márta.-Milyen közlekedési móddal gondoltad, hogy menjünk?-kérdezte Márta Nikitől, miközben már kigondolt valamit.
-Hát..én úgy gondoltam, hogy apa úgyis megy dolgozni nyolckor, akkor elmegyünk vele és kitesz a Lurdy Háznál minket.-mondta Niki bociszemekkel nézve.
-Na nem!!! Hányra kéne odamennünk?
-Kilenc és fél tíz között.
-Oké! Akkor van egy nagyszerű ötletem. Reggel felkelünk hét óra előtt körülbelül tízperccel, tehát 6 óra 50-kor és szépen felöltözünk megreggelizünk, majd kimegyünk a buszmegállóba és a 7 óra 40 perckor jövőbuszra felszállunk, ami Csepelre megy. Csepelen átszállunk a hévre, megyünk két megállót, majd átszállunk a villamosra, ott megyünk három megállót és TÁDÁÁM ott is vagyunk a Lurdy Háznál. Na ez így megfelel? Negatív válaszadást nem fogadok el!-vázolta fel tervét Márta, ám Nikinek nem igazán tetszett.
-Muszáj busszal menni?-kérdezte nyafogva.
-Muszáj vagy különben nem megyek el veled és itthon maradsz.-vágott egy gúnyos vigyort Márta Niki szemébe.
-Oké.-egyezett bele nyafogva Niki.
-Akkor holnap reggel hat óra ötven percre állítsd ébresztőórádat.-mondta Niki után Márta.
-Igenis!-Niki visszakiabálta Mártának, majd cammogva elindult felfele, de félúton rájött, hogy nővére elmegy vele a koncertre és már nem igen érdekelte, hogy tömegközlekedéssel kell menniük. Ekkor szökdécselve ment felfele a lépcsőn.
...
Másnap reggel minden a tervek szerint haladt, felkeltek, felöltöztek, megreggeliztek, majd összepakolták cuccaikat és elindultak a buszmegállóba. Mikor a buszmegállóba értek az óra 8:32-t mutatott, így még sokat kellett várniuk a buszra. Niki leült a padra, s mellé leült nővére is. Ekkor Márta elmondta Nikinek a szabályokat.
-Niki, mivel eljöttem veled, ezért vannak szabályok is. Nincs sok, csak három, de azokat jó lenne, ha be is tartanád te is és a barátnőd is, úgyhogy majd neki is elmondom. Első és legfontosabb szabály: szó nélkül nem mentek el sehova, mielőtt elmentek bárhova is odajössz és szólsz nekem, hogy merre vagytok. Második szabály: a telefonod legyen felhangosítva és olyan helyre rakd, ahol megérzed, ha rezeg, csörög. Harmadik szabály: ne legyetek elszállva magatoktól, ha a színpadnál vagytok másokat is engedjetek oda.-mire elmondta a szabályokat Márta, addigra megérkezett a busz is. Mártának volt bérlete, Nikinek pedig vett egy diákjegyet, megköszönték, majd kerestek egy ülőhelyet, szerencséjükre nem voltak sokan a buszon, így letudtak ülni.
-Ez a bácsi olyan morcosan nézett rám.-súgta sértődötten Niki Mártának.
-Nem is igaz. Olyan aranyos volt.
-De rám akkor is morcosan nézett,-vágta be a durcát Niki.
-Nikolett fejezd be, mert akkor szólok neki, hogy rakjon ki téged.
-Jól van na. Abbahagyom.
-Szerintem is.-mondta Márta, majd csöndben ültek és néztek ki az ablakon. Mikor Csepelre értek átszálltak a hévre, körülbelül tíz percet utaztak. Ezt követően felszálltak a villamosra, ott kb. tizenkét percet utaztak, majd odaértek a Lurdy Házhoz, Niki egyből elővette a telefonját és felhívta Lillát. Bementek és tele volt az épület emberekkel. A színpadon táncosok voltak éppen. Mikor Niki felhívta Lillát, utána szólt Mártának, hogy menjenek a mozihoz, mert ott várja őket Lilla. Elindultak a mozi irányába, majd mikor odaértek elmondta még egyszer Márta a szabályok. Ezután Nikiék elmentek kóricálni, Márta pedig körülnézett. Amikor már nagyon elfáradt a három órányi körözésben leült egy padra és pihent kicsit. Ekkor az óra 13:20-at mutatott. Nagy lány banda és még nagyobb tömeg gyűlt a színpad körül. Márta nem tudta miért van ekkora tömeg, s ekkor feljött Tóth Gabi a színpadra, aki azonnal énekelni is kezdett. Mártát annyira nem érdekelte, így csak ült a padon és megnézte a telefonján az időt. Mikor felnézett látta, hogy egy lány sikítozik és valami ByTheWay nevet ordítozik, amire sok lány a butikokból is felfigyelt. S a következő pillanatban már azt a nevet ordították, hogy Sziki. Erre Márta felfigyelt, meglátott egy fiút, aki gyors léptekben ment végig az emeleten, ahol ő is ült. Mikor elment mellett Márta felismerte és csak ennyit mondott...
-Ő, hogy kerülnél a kezeim közé Péter....
...
...
